Mag nélküli meggylekvár

A lekvároknak sokféle fajtája létezik, és az elkészítési módszereik is meglehetősen változatosak. Van, aki almapektint használ sűrítőanyagként, mások a bogyókat saját levükben párolják, de ma meggyből, cukorból és keményítőből készítünk tölteléket. Az összetevők egyszerűek és szinte mindenki számára könnyen elérhetőek. A keményítő jelentősen lerövidíti a főzési időt, így a recept nemcsak egyszerű, de gyors is. Ez a lekvár nemcsak piték, sütemények és kekszek töltelékére vagy rétegezésére alkalmas, hanem önmagában is tökéletes desszertként szolgál délutáni teához.

Hasonló videórecept: Mag nélküli cseresznyelekvár télre

A cseresznyés lekvár inkább a lekvárhoz hasonlít, bár kevésbé sűrű és állagú. A cseresznye viszonylag kevés természetes pektint tartalmaz, így nem lehet belőle teljes értékű narancslekvárt készíteni üvegben, viszont sűrű tölteléket igen, ami nem folyik ki a pitékből és a gombócokból.

A „Sütés és főzés” csatornán egy gyors és egyszerű módszert találsz arra, hogyan készítsünk kimagozott egész meggylekvárt télre. Csupán három hozzávalóra lesz szükséged: meggyre, cukorra és sűrítőanyagra (a szerző agar-agart használ). Ez a lekvár hűtőszekrényben vagy szobahőmérsékleten, sötét, száraz helyen tárolható.

Dzsem vs. tartósítószer

Néhány háziasszony, sőt profi szakácsok a lekvárt és a konfitúrt lekvárként írják le, pedig valójában két különböző termékről van szó. Az európai és az orosz GOST szabványok szerint a konfitúr és a lekvár közötti fő különbség az állaguk.

A lekvár sűrűbb állagú, hasonló a narancslekvárhoz. Alapvető összetevője az egész bogyós gyümölcsök.

A lekvár egy zselés állagú, kenhető étel. Az előre összeturmixolt gyümölcsöknek vagy zöldségeknek köszönhetően gyakran sima állagú.